2014

Emberi tragédia

A GG Tánc Eger fennállása óta egyre összetettebb feladatokban méretteti meg magát, de most többszörös kihívásnak néz elébe, amikor ezt a darabot műsorára tűzi. Olyan közkincshez nyúl, amiről a nagy többségnek hamarabb van véleménye, mint tudása.

Madách Imre nyomán:

 

EMBERI TRAGÉDIA

táncelőadás

 

 

 

IDŐS ÁDÁM: BLASKÓ BALÁZS  Jászai-díjas
IDŐS ÉVA: SAÁROSSY KINGA  Jászai-díjas
LUCIFER: KALMÁR ATTILA  Harangozó-díjas m.v.

EGYIPTOM   ÁDÁM: JONI ÖSTERLUND

                      ÉVA:    TÖRTELI NADIN
ATHÉN          ÁDÁM:  EMŐDI ATTILA
                      ÉVA:     KELEMEN DOROTTYA
RÓMA           ÁDÁM : IVANOV GÁBOR m.v.
                     ÉVA:      SZELES VIKTÓRIA
BIZÁNC        ÁDÁM:   TAKÁCS LÁSZLÓ m.v.
                     ÉVA:      TÓTH KAROLINA
PRÁGA        ÁDÁM:    EMŐDI ATTILA
                     ÉVA:       TÓTH KAROLINA
PÁRIZS        ÁDÁM:     TAKÁCS LÁSZLÓ m.v.
                     ÉVA:       TÖRTELI NADIN
                     ÉVA:       NOVÁK LAURA
PRÁGA         ÁDÁM:   EMŐDI ATTILA
                     ÉVA:      TÓTH KAROLINA
LONDON     ÁDÁM:    JONI ÖSTERLUND
                    ÉVA :      SZELES VIKTÓRIA
FALANSZTER/ÚR/ESZKIMÓK
                 ÁDÁMOK:    
                      ÉVÁK:    A GGTÁNC EGER TÁNCMŰVÉSZEI

Család:
BABÓCSAI RÉKA, FEHÉR ISTVÁN, NAGY ADRIENN, NAGY ANDRÁS,

NOVÁK LAURA, VARGA KRISTÓF

Gyerekek, statiszták 

 

Díszlet: MÍRA JÁNOS

Jelmez: KOVÁCS TÍMEA
Játékmester: BAL JÓZSEF
Zene: JOHANN SEBASTIAN BACH / GERGELY ATTILA
Koreográfus asszisztens: KELEMEN DOROTTYA
Ügyelő: LUDÁNYI ANDREA

Rendezőasszisztens: IVÁDY ERIKA

 

Rendező-Koreográfus:
TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Harangozó-díjas

 

 

Bemutató: 2018. február 23.

 

 

 

ELŐADÁS ISMERTETŐ

 

"Az ember tragédiája, mint a Faust. változik a korokkal – mai arculata az, melyet a Nemzeti Színház régebbi előadás technikájában, Hevesi Sándor rendezésében lehetett látni: a bölcselkedő részek kimaradnak, csak a drámai lényeg pereg le előttünk filmszerű gyorsasággal. Marad a drámai mondanivaló intenzitása, az egyéniség kérdésében ellentétes állást foglaló korok belső dinamikája. Ilyenkor érzi az ember, hogy Az ember tragédiája nem filozófiai mű, nem egy akármilyen formába öntött gazdag gondolati tartalom, hanem zárt formavilág, ritmusban és kompozícióban teljesedő, bámulatos művészi alkotás." (Szerb Antal)

 

A GG Tánc Eger fennállása óta egyre összetettebb feladatokban méretteti meg magát, de most többszörös kihívásnak néz elébe, amikor ezt a darabot műsorára tűzi.
Olyan közkincshez nyúl, amiről a nagy többségnek hamarabb van véleménye, mint tudása. Olyan történethez, aminek szédítő, zavarba ejtő mélysége súlyos, tömör, olykor száraz példamondataival, inkább filozofikus, mint drámai helyzeteivel és a mindent átitató elementáris szenvedélyével teszi próbára az olvasót. Itt a második kihívás: hogyan lehet a tánc nyelvére lefordítani ezt az igen nehéz művet, hiszen az elsősorban mondataiban, asszociációiban, megfogalmazásaiban rejtőzik és nem a cselekményben. Nincs teljes, minden igénynek megfelelő Tragédia előadás. Ez mutatja a darab nagyságát, örökérvényűségét. Egy-egy szálat lehet megragadni és azt a maga következetességében felgombolyítani a darabot értelmező kor divatjának, vagy az előadást megálmodók habitusának, motivációjának megfelelően.
Mint mindannyian, én is többféle verzióval, többféle rendezéssel találkoztam életem során. Az általam látott Tragédia előadások ritkán érintettek meg oly mértékben, ahogy a mű olvasott formája.
Amennyire telített a mű súlyos gondolatokkal, legalább annyira színes formavilággal és vizualitással is. Ezen lehetőségek míves megoldásait szeretném élménnyé varázsolni nézőink számára. Hiszem, hogy azon alapgondolatok – melyeket a mű képenként és összefüggéseiben hordoz –, megfogalmazhatóak a tánc absztraháló képességével. Értelemszerűen olyan volumenű alkotásról van szó, olyan nemzeti értékről, amelynek a színpadra állítását nem megszokott formában százszor is meggondolja az ember: lehet-e, teheti-e?
A művel kapcsolatos kérdésfeltevéseimre a választ Szerb Antal fent idézett sorai között találtam meg, mely teljes magabiztossággal indított el azon az úton, hogy Madách mesterművét olyan komplex alkotásban mutassuk fel, ahol a tánc által megteremthető, a vizualitást előtérbe helyező, értelmező formavilágot a drámai csomópontokon kiegészíti a verbalitás, a kimondott szó mágiája – a Gárdonyi Géza Színház színművészeinek közreműködésével.

 

Koreográfus: Topolánszky Tamás 

                        Harangozó-díjas

 

Játékidő: 1 óra 55 perc (1 szünettel)

 

 

Bemutató plakát