2014
Stúdiószínpad
Nagyszínpad
10:00

Mátyás király juhásza

Weöres Sándor bérlet

Stúdiószínpad

Héthavas gyermekei

Kitárul a legendák kapuja, elkezdődik a történet a Héthavas alatt… Itt élnek színjátékunk hősei, a „hunmaradék” székelyek abban az időben, amikor a keresztény szellem erkölcsi értékei győzik meg a pogányt az új hit emberibb arculatáról.

Gál Elemér – Beke Sándor – Pásztó András:

HÉTHAVAS GYERMEKEI

 

regényes történet

 

SZEREPOSZTÁS


Hang: DRÁFI MÁTYÁS
Odor, öreg toronyőr: VÁRHELYI DÉNES
Zsögöd, Odor fia: ENDRÉDY GÁBOR
Bélbor, nagyrabonbán, Haromvár ura: KINCSES KÁROLY
Borbála, Bélbor felesége: DIMANOPULU AFRODITÉ
Csenge, Bélbor lánya: BÁNOVITS VIVIANNE
Szejke, öreg dajka: NAGY ADRIENN
Zándírhám, papfejedelem, főrabonbán: KELEMEN CSABA
Rózsa, Zándírhám felesége: SAÁROSSY KINGA
Bihar, vezér, Rózsa testvére: SATA ÁRPÁD
Apolt, nagy-gyula, Zándírhám fia: TUNYOGI PÉTER
Ajnád, kis-gyula: NAGY ANDRÁS
Mara, kazár hercegnő: DÉR GABI
Ladó, vártiszt, Kisvár kapitánya: BARANYI PÉTER
Aracs, íjász Kisvárban: TÓTH LEVENTE
Koncsag, íjász Kisvárban: REITER ZOLTÁN
Csoma, hírnök, majd szerzetes: KÁLI GERGELY
Kuna, Csoma testvére: TÖRÖK TAMÁS
Beke, főtáltos: FEHÉR ISTVÁN
Tusnád, harkász: VÓKÓ JÁNOS
Bajkó, hírnök: KARDOS KRISTÓF
Tusnelda, Tusnád lánya: BABÓCSAI RÉKA
Zsöte, leány Budaváron: NAGY BARBARA
Bonaventura, szerzetes pap: BLASKÓ BALÁZS
Tétény, vezér: NAGY LÓRÁNT
Csedő, főharkász: LISZTÓCZKI PÉTER
Kászon vezér: RADVÁNSZKI SZABOLCS
Bodor, öreg székely: BALOGH ANDRÁS
Leány: SATA-BÁNFI ÁGOTA
Legény: RADVÁNSZKI SZABOLCS

 

Zenészek:
BONYÁR JUDIT (ének, cselló, tilinkó), HŰVÖSVÖLGYI PÉTER (saz, bouzouki, koboz), OKOS TIBOR (furulyák, fulyara, brácsa), Okos Gergely (Dobok, gardon)
Két őr, íjászok, leányok, legények


Rendező: BEKE SÁNDOR
Díszlettervező: PAULOVICS LÁSZLÓ
Jelmeztervező: RÁTKAI ERZSÉBET
Dramaturg: BEKE SÁNDOR, PÁSZTÓ ANDRÁS
Szinpadra alkalmazta: BEKE SÁNDOR
Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Zene: HŰVÖSVÖLGYI PÉTER
Zenész: BONYÁR JUDIT, HŰVÖSVÖLGYI PÉTER, OKOS TIBOR, OKOS GERGELY
Súgó: TÓTH-PETHŐ ORSOLYA
Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ
Rendezőasszisztens: IVÁDY ERIKA


Bemutató: 2016. 03. 18.


ELŐADÁS ISMERTETŐ


 

Kitárul a legendák kapuja, elkezdődik a történet a Héthavas alatt... Itt élnek színjátékunk hősei, a „hunmaradék" székelyek abban az időben, amikor a keresztény szellem erkölcsi értékei győzik meg a pogányt az új hit emberibb arculatáról.

 

A múlt ködében megszólaló alaktól halljuk: „Kegyes Hold Anya, nem vagyunk hálátlan gyermekeid. Tisztán megőriztük, amit reánk bíztál, és megőrizzük unokáink részét. Nem vesszük el a szarvasok vizét, madarak gyümölcsét, mindent közösen használunk a nagy asztalon, és igazságosan osztozunk, ahogy azt sugallod nekünk. Nem viselünk fegyvert, de ruhánk hajtásában ott lapul az ideg, a nyílhegy, a nyíl röppenve száll, mint a sólyom. Lecsap, ahová célzunk."

 

A kalandos történelmi események egy szerelmi történet köré fonódnak. Az ifjú vitéz, Zsögöd és a szépséges rabonbánlány, Csenge egymásra találása, szerelmük beteljesedése, az egymásért való aggódás és féltés egybeforr az áldozatvállalással, a megmaradás szolgálatával, a küzdésben való részvétellel.

 

Nem lenne valóságos a szerelmi történet, ha nem lenne egy harmadik szereplője is. Zándírhám főrabonbán unokaöccse, Ajnád, a gazdag, művelt úrfi is szerelmével ostromolja Csengét. Ajnád és Zsögöd, a szegény közvitéz között ellentét feszül, ám Zsögöd nagylelkűen megbocsát az életére törő Ajnádnak, akit a kor szigorú erkölcsi törvényei rákényszerítenek, hogy félreálljon. Kettőjük sorsa ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól, vérszerződést kötnek, csaták győztesei lesznek.

 

A kalandos történetben az emberi nagyság a nemzet érdeke alá rendelt áldozathozatalban nyilvánul meg. Hőseink a hegyek között élnek, és gazdag lelki kultúrájuk, keresztény hitet valló gondolkodásuk, életmódjuk eszményi magasságokba emeli őket. Követendő példaképpé válnak.

 

Az utolsó jelenetben mondja Csenge: „Zsögöd, csak azért ragyognak olyan szépen a csillagok, mert fényesre kalapáltuk sorsunkat, mi emberek. A mi álmainkat látjuk olyan szépnek, azért nézünk úgy a csillagokra, de azért is tettük oda föl a magasba, hogy a szép álmokat ne vegyék el tőlünk soha, míg emlékezünk."

 

Ezt az emlékezést szolgálja ez a színjáték. Reményeink szerint megerősít, hogy rohanó, egyre arctalanabbá váló világunkban ragaszkodjunk hagyományainkhoz, történelmünk igazságaihoz, hogy megőrizhessük arcunkat.

 

Rendező: Beke Sándor

 

Játékidő: kb. 2 óra 45 perc (1 szünettel)

 

További galéria a képre kattintás után érhető el.

Címkék: színház