Tisztelettel köszöntöm, Szarvas József vagyok.

Mint azt bizonyára tudja, 2026. február elsejétől az egri Gárdonyi Géza Színház felelős vezetője, igazgatója vagyok.  

Fontos változás ez mind szakmai, mind magánéletemben. Mondhattam volna sorsfordító változást is, hiszen színészi szerepköröm felelős munkakörré változott.

Eszembe jutottak Bodrogi Gyula szavai, miszerint: „Minden színészt kötelezni kellene arra, hogy legalább három évig igazgasson színházat, hogy megtudja, milyen jó dolga van, amikor színészi munkájára van csak gondja.”

E sorsfordító döntésemnek azért komoly motivációs háttere van. 2007-ben Viszákon, házunk udvarán megépítettük közösségerősítő szándékkal a Kaszás Attila Pajtaszínházat. 2009-ben pedig a KAPSZ és a jó szándékú emberek önzetlen hozzájárulásával életre hívtuk az első Tündérkertet, amely ma nemzeterősítő szándékával behálózta az egész Kárpát-medencét, és melyről akkor még nem tudhattam, hogy kultúravisszatanuló összművészeti bázisként része lesz az őshonos gyümölcskultúránk Kárpát-medencei mentésének.  

A parasztember mindig tette a dolgát, kultúrát teremtett, és azzal megtartotta családját, közösségét. A kultúra ma is a legnagyobb tartalékerőnk. A művészet kész és képes akár kultúraközvetítő, közösségerősítő munkába állni. A színház nézője jegyét megváltva nemcsak a „kultúrafogyasztója”, hanem a teremtő szándékú támogatója is.  

Értéktartó és teremtő, közösségerősítő szándékú színházat álmodunk Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. Olyan színházat, amely végzi közönségvonzó színházszakmai kötelességét és jó előadásokat hoz létre, jó színházat csinálva, nyitott párbeszédet folytat Eger városa és Heves vármegye kultúrateremtő és közvetítő polgáraival, intézményeivel.  

Eger kulturális identitása, lokálpatrióta büszkesége számunkra egyszerre jelent inspirációt és komoly kihívást. Ám ha tényleg

–  „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”, akkor 

– „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni …?”.  

Szakmai közösségünk átalakulás előtt áll, változik, és ősztől új energiákkal megerősödve kéri az Önök bizalmát.

„Pártolj, közönség, és majd haladunk…”

„Haladjatok, aztán pártolunk…”.  

Kedves Barátom!

Nagy örömmel, érdeklődve és izgatottan készülök feladatomra abban a hitben és reményben, hogy e kultúravisszatanuló korunkban lesz bátorságunk egymás felé fordulni, összenézni és együtt gondolkodva közösségünk javára élni.

Barátsággal,
Szarvas József